Élvezetes, mert a suhanás pezsdítőleg hat a lelkünkre; hasznos, mert függetleníthet minket az autótól és a tömegközlekedéstől; praktikus, mert mindig kéznél van, és bárhol leparkolhatunk a járgánnyal; olcsó, mert üzemanyag helyett az izomerőnket veszi igénybe, és a karbantartásra sem kell hatalmas összegeket fordítani; egészséges, mert átmozgat; zöld, mert nem szennyezi a környezetet. A sor még folytatható, de talán már ezek alapján is beláthatjuk a nyilvánvalót: biciklizni jó.
A rendszeresen bicikliző felnőttek nagy valószínűséggel azt szeretnék, ha idővel a gyermekeik is csatlakoznának a kerékpárosok egyre népesebb táborához. Bár ez a műfaj nincs életkorhoz kötve, nem árt, ha a kétkerekű viszonylag korán a lurkók alá kerül. Szerencsére a minőségi gyerek biciklik tengerében viszonylag könnyű kiigazodni, de azért gondoltuk, segítünk egy kicsit a bizonytalanabbaknak. Lássuk a legfőbb mérföldköveket!
- Futóbicikli. Ha csemeténk már egészen kis korban követeli a kétkerekűzést (vagy csak szeretnénk meggyorsítani az oviba vezető utat), akkor a tanulóbiciklinek is nevezett szerkezettel érdemes kezdeni. Készülhet fából, fémből, műanyagból, de mindegyik ugyanúgy működik: a gyerkőc lábbal hajtja a pedál nélküli eszközt, és közben játszi könnyedséggel tanul meg egyensúlyozni.
- Oldalkerekes bicikli. Amikor már megvan az elszántság és a szükséges fizikai erő, nyugodtan ültessük át a gyereket egy rendes biciklire. Ha eleinte nehezen megy neki, és mi sem szeretnénk seprűnyéllel rohangálni utána, szereljünk a kerékpárra oldalkereket.
- Sima bicikli, végre! Ha csemeténk kellő rutinra és magabiztosságra tett szert, nyugodtan leszedhetjük a bringájáról az oldalkereket. A kicsik még kontrás cangával próbálgatják a szárnyaikat, a nagyobbak viszont áttérhetnek a V-fékre.
Fontosnak tartjuk még elmondani, hogy bármilyen gyermek kerékpáron hasít szemünk fénye, mindenképp szükséges gondoskodni a megfelelő védőfelszerelésről. A jó sisak elmaradhatatlan, de a tanulási fázisban a könyök- és a térdvédő is remek szolgálatot tesz.